Honnan tudod, hogy mit csinál a marketingesed?

Benkó János · 2026. június 23.

Minden hónapban jön a számla, és néha egy riport tele grafikonokkal. Hogy ebből mennyi az eredmény és mennyi a dísz, azt nem tudod. Öt kérdés, amit bárki feltehet, és amire egy jó szakember gond nélkül válaszol.

Attila esete

Attila autószervizt visz Miskolcon. Három éve szerződött egy marketinges céggel, amelyik a Google-hirdetéseit, a Facebook-oldalát és a weboldalát kezeli. Havonta 150 ezer forint, plusz a hirdetési költség.

Az elején elégedett volt, mert jött néhány új ügyfél. Aztán a dolog beállt. A számla jött minden hónapban. Havonta egyszer érkezett egy PDF is, tele színes grafikonokkal: megjelenések, elérés, átkattintási arány, munkamenetek.

Attila minden hónapban megnyitotta, átlapozta, és bezárta. A grafikonok általában felfelé mentek. A szervizben viszont nem lett több munka.

Egyszer rákérdezett. Azt a választ kapta, hogy „a márkaismertség épül”, „ez hosszú távú folyamat”, és „az algoritmus most változott”.

Attila nem tudta eldönteni, hogy ez igaz-e, vagy csak jól hangzik.

Nem minden marketinges rossz, de nem is mind jó

Érdemes tisztázni: a legtöbb marketinges tisztességesen dolgozik. De a szakma olyan, hogy nagyon könnyű elrejteni benne, ha valaki nem dolgozik eleget, vagy nem jól. A szakszavak és a grafikonok mögé sok minden elfér.

Nem az a baj, ha nem értesz hozzá. Nem is kell értened. Az a baj, ha nem kapsz érthető választ arra, hogy mire megy el a pénzed.

Az öt kérdés

Ezeket bárki felteheti, szakértelem nélkül. Egy jó szakember mindegyikre érthetően, kertelés nélkül válaszol.

1. „Mit csináltatok pontosan a múlt hónapban?” Nem azt kérdezed, hogy mi történt, hanem hogy mit csináltak. Konkrét munkát: milyen hirdetést módosítottak, mit írtak át az oldalon, milyen új kampányt indítottak. Ha a válasz csak számokról szól, és tevékenységről nem, az gyanús.

2. „Honnan jönnek az új ügyfeleim?” A Google-ből, a Facebookról, a térképről, ajánlásból? Ha ezt nem tudják megmondani, akkor valószínűleg nem is mérik. Ha nem mérik, nem is tudhatják, mi működik.

3. „Mennyibe kerül nekem egy érdeklődő?” Nem egy kattintás, nem egy megjelenés, hanem egy ember, aki felhívott vagy ajánlatot kért. Ez az a szám, ami téged igazán érdekel. A többi csak út odáig.

4. „Kinek a nevén vannak a fiókok?” A hirdetési fiók, a Facebook-oldal, a Google-profil, a weboldal. Ha a marketinges nevén, akkor nem a tiéd. (Erről a következő cikkben részletesen írunk.)

5. „Mi az, ami nem működik?” Ez a legárulkodóbb kérdés. Minden kampányban van olyan rész, ami nem hozza, amit vártak. Aki erre azt mondja, hogy „minden rendben”, az vagy nem figyel, vagy nem mondja el.

Vészjelek

• Csak olyan számokat látsz, amikből nem lehet pénzt csinálni. Elérés, megjelenés, lájk. Ezek önmagukban semmit nem mondanak arról, hogy lett-e ügyfél.
• A magyarázat mindig „hosszú távú”. Van, ami tényleg időbe telik. De ha három év után is ez a válasz, akkor az már nem magyarázat.
• Nem kapsz hozzáférést. Ha nem nézhetsz bele a saját hirdetési fiókodba, annak nincs jó oka.
• Mindig az algoritmus, a piac vagy a szezon a hibás. Egyszer lehet. Minden hónapban nem.

Attila végül feltette az öt kérdést. Az elsőre egy általános választ kapott. A másodikra és a harmadikra nem kapott választ. A negyedikre kiderült, hogy a hirdetési fiók a marketinges cég nevén van.

Ez nem egyszeri kérdés

A bizalom nem egyszer épül fel, és utána nem marad meg magától. Olyan, mint egy jó szerelő és a törzsügyfele viszonya: azért bízol benne, mert minden alkalommal elmondja, mit csinált, és miért.

• A marketing folyamatos munka. Ha valaki havidíjat kap, havonta kell is történnie valaminek.
• A helyzet folyamatosan változik. Ami tavaly működött, idén lehet, hogy nem. Ezt valakinek észre kell vennie, és szólnia kell róla.
• Neked is joggal jár, hogy tudd, mi történik. Nem kell értened a részleteket, de azt tudnod kell, jó irányba mennek-e a dolgok.

Érdemes ezt az öt kérdést nem egyszer, hanem rendszeresen feltenni. Akár nekünk is.